9.1 Könyvtárak

A könyvtár fogalma

  • A könyvtár dokumentumok tárolására és közreadására szolgáló intézmény.

A könyvtár egyetemes és hazai fejlődésének rövid áttekintése

  • Az első könyvtárak az írásbeliség elterjedésével már létrejöttek.

  • Ebla: az eddig ismert legrégebbi könyvtár maradványai észak-Szíriában, agyagtáblára írt "kötetek"

  • Ninive: kb. 20000 agyagtábla, Kr. e. 650 körül

  • Alexandria: AZ egyiptomi városban volt az ókor legnagyobb gyűjteménye. Papirusz és pergamen

    • Sajnos a könyvtár elpusztult Kr. e. 43-ban egy tűzvészben.

  • Római könyvtárak: rendszerezett adatok, magánkönyvtárak

  • Középkori könyvtárak: először egyházi intézményekben (kolostor, apátság), majd később oktatási intézményekben.

  • 1441 - 1445: Gutenberg - nyomtatás.

  • 16. századtól közkönyvtárak.

  • 18-19. század: elterjedt intézményrendszerek.

  • 21. század: elektronikus dokumentumok

  • Hazai fejlődés:

    • Bencés főapátsági könyvtár

    • Bibliotheca Corviniana: Mátyás könyvtára vetekedett a pápáéval

    • Református kollégium könyvtára

    • Országos Széchényi Könyvtár: minden magyar és magyar vonatkozású dokumentumot gyűjt, mai állománya közel 5 milliós.

A magyar könyvtári rendszer

  • Nemzeti könyvtár (Országos Széchényi Könyvtár): minden magyar vonatkozású anyagot gyűjt. Az állomány gyarapodásában fontos szerepet játszanak a kötelespéldányok. Ez azt jelenti, hogy a kiadók kötelesek minden kiadványukból 6 példányt térítésmentesen a könyvtár rendelkezésére bocsátani.

  • Közművelődési könyvtár: a hálózatba tartoznak a megyei, a városi és a községi könyvtárak is. Lakossági igényeket kell kielégítenie. Budapesten ilyen jellegű könyvtárhálózat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár intézményhálózata. A helyi könyvtárak helytörténeti gyűjtést is végeznek.

  • Szakkönyvtár: specializált könyvtárak, egy adott tudományág, szakterület dokumentumait gyűjtik. Az országos szakkönyvtárak egy-egy terület hazai dokumentumait gyűjtik a teljesség igényével. Kutatóintézetek, cégek is tarthatnak fenn szakkönyvtárakat.

  • Felsőoktatási könyvtár: az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Ezek a könyvtárak gyakran szakkönyvtárként is működnek.

  • Iskolai könyvtárak: általában csak az adott iskola munkájához nyújtanak támogatást.

A könyvtártípusok elkülönítésének elvei: a gyűjtő- és felhasználói kör fogalma

  • Gyűjtőkör: a dokumentumoknak tartalmi, formai, földrajzi, kronológiai szempontból meghatározott kategóriáinak együttesét jelenti.

    • Nemzeti

    • Általános

    • Szakkönytár

  • Felhasználói kör: azok a személyek, közösségek, amelyek a könyvtár szolgáltatásait igénybe veszik.

    • Nyilvános

    • Korlátozott

    • Zárt

  • Tulajdonos szerinti elkülönítés:

    • Köz

    • Magán

A közkönyvtárak feladatrendszerének ismertetése

  • Oktatás támogatása (az egyéni és önállóan folytatott tanulmányokat éppúgy, mint az iskolarendszerű oktatás minden szintjét).

  • A közkönyvtár információs központ, amelynek feladata mindenfajta ismeret hozzáférhetővé tétele megszorítás és korlátozás nélkül.

  • A közkönyvtárnak a hagyományos könyvtári gyűjtemény és szolgáltatások fejlesztése mellett egyaránt fontos feladata, hogy hozzáférhetővé tegye a világhálót és az onnan elérhető óriás mennyiségű ismeretanyagot és segítsen az eligazodásban.

  • A közkönyvtáraknak a hagyományos funkcióik - kulturális örökség megőrzése és terjesztése - mellett, mint kulturális és társadalmi központnak is erősödik a szerepe.

A szakkönyvtárak sajátosságainak ismertetése

  • Szakkönyvtár: a különböző társadalmi tevékenységek (kutatás, termelés, oktatás) szolgálatában álló, speciális gyűjtőkörű és szolgáltatásrendszerű könyvtár, gyakorta valamely információs központ része. Két fajtája van: az országos feladatkörű és a helyi szakkönyvtár.

  • Feladatai:

    • Szakirodalmi és tájékozódási igények kielégítése

    • Kutató fejlesztő tevékenység támogatás

    • Szűkebb ismeretkör, de mélyebb teljességre törekvés

Egyéb tájékoztató intézmények, információs központok, a kulturális intézmények (levéltárak, múzeumok, kiállítótermek) információszerzésben betöltött szerepének vázolása

  • Levéltárak: a nem közönségnek szánt, hivatalos célra készült és megőrzésre érdemes iratok gyűjtőhelye. Ide tartoznak a hatóságok, hivatalok, vállalatok, intézmények iratanyagai, amelyet a levéltárnak való átadás előtt helyileg irattárban őriznek.

  • Múzeumok: múzeumok mellett szokott lenni múzeumi könyvtár, ami annak munkáját segítő gyűjtemény.

  • Kiállítótermek: az irodalompropaganda eszközei. Céljuk, hogy felhívják az olvasók figyelmét a könyvtár új gyarapodására, egy-egy író, tudós, művész munkásságára (pl. évfordulók alkalmából), vagy pedig meghatározott témával foglalkozó művekre.

Az Egyetemes Tizedes Osztályozás

  • A dokumentumok egyik rendező elve lehet az Egyetemes Tizedes Osztályozás, röviden ETO vagy szakjelzet.

  • A 19. század utolsó évtizedében kezdték kifejleszteni az ETO rendszerét az amerikai Melvil Dewey osztályozási rendszere alapján. 1905-től kezdték el használni, Magyarországon 1912-től vezették be.

  • Az ETO a könyveket 10 főcsoportba, ezeken belül 10 csoportba majd 10 alcsoportba sorolja. Igény szerint még az alosztályok is tovább bonthatók, hogy minden mű pontosan elhelyezhető legyen. Így a speciálisabb dokumentumokhoz hosszabb ETO-szám tartozik.

  • ETO főosztályok, néhány alosztályi példával:

    • 0 Általános művek

    • 1 Filozófia, pszichológia, erkölcs

    • 2 Vallástudomány

    • 3 Társadalomtudomány

    • 4 üres

    • 5 Természettudományok

      • 51 Matematika

      • 52 Csillagászat

      • 53 Fizika

        • 531 Általános mechanika

        • 532 Folyadékok mechanikája

          • 532.1 Hidrosztatika

          • 532.11 Nyomás

          • 532.12 Összenyomhatóság

    • 6 Alkalmazott tudományok, technika

    • 7 Művészetek, sport, játék

    • 8 Nyelv- és irodalomtudomány

    • 9 Földrajz, történelem, életrajzok

  • Azonos ETO-szám esetén a könyvek jelzését még kiegészítik a Cutter számmal is. Így a könyv tényleges helyét az ETO-szám és a Cutter-szám együttesen határozza meg.

A könyvtári szolgáltatások ismertetése

  • Könyvtári állomány helybeni használata

  • Helybeni és könyvtárközi kölcsönzés

  • A könyvtári rendszerre, a könyvtárak gyűjtőkörére, állományára és szolgáltatásaira vonatkozó felvilágosítás

  • Bibliográfiai, szakirodalmi, dokumentációs tájékoztatás nyújtása, reprográfiai szolgálat (másolás, sokszorosítás)

  • Ingyenes internet-hozzáférés

Hagyományos könyvtárak az interneten és a digitális könyvtárak sajátosságainak bemutatása

  • A számítógépre kerültek és kerülnek folyamatosan a nagyobb gyűjtemények katalógusai.

  • Lehetséges, hogy a könyvtárak egyéb dokumentumait is el lehet érni az interneten keresztül.

  • Létrejöttek a könyveket és folyóiratcikkeket teljes terjedelmükben tartalmazó elektronikus könyvtárak, amelyek elérhetők az interneten.

  • Hasonlóságok: az internetes könyvtáraknak ugyanúgy van fenntartója, gyűjtőköre, alapító okirata, tagsága, katalógusai, mint a hagyományos könyvtáraknak.

  • Különbségek: a digitális könyvtárak adatai, kapcsolódó anyagai, a vizsgált dokumentumról szóló szakértői vagy olvasói vélemények jobban hozzáférhetőek.